Dráma Németországban: a házelnök levette a Bundestagról az LMBTQ-zászlót, a sajtó tiltakozik

„Hová a nagy sietség szivárványügyben, Klöckner asszony?” – kérdezi fel a Frankfurter Allgemeine Zeitung publicistája, Ronya Othmann a Bundestag házelnökét, a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) tartozó Julia Klöcknert. Klöckner ugyanis úgy döntött, hogy kettő helyett immáron csak egy napon lengedezhet az LMBTQ-közösség szivárványos zászlaja a német törvényhozás épületén.

Othmann szerint a döntés önmagában nem botrányos, ám „nem csak a múltról, hanem a jelenről is szó van”, így pedig már problémás levenni a Christopher Street Dayre a Bundestagról a szivárványzászlót. A világon ugyanis a publicista aggasztó jeleket orront az LMBTQ-közösség számára: hetven országban továbbra is bűncselekmény a homoszexualitás, Iránban, Szomáliában, Jemenben és Ugandában halálbüntetéssel sújtható, és Németországban is létezik „többé vagy kevésbé kifejlett LMBTQ-ellenesség a társadalomban”. Emellett „az LMBTQ-ellenesség az orosz Nyugat-ellenes propaganda egyik fontos eleme”, melynek keretében Európát Gayropának csúfolják, és a Nyugat ellenségképéhez társítják a „degradált”, „elfajzott” nyugati értékeket, melyek közé az LMBTQ-jogok is tartoznak.

Othmann úgy látja: bár van, aki forgatja a szemét annak láttán, hogy a nagy globális multicégek mindenféle gyakorlati cselekedet helyett szivárványosra festik termékeiket, ez is „az LMBTQ társadalmi elfogadottságának fokmérője”, ha „a szivárvány már olyasvalami, amivel reklámozni lehet”. Eközben az USA-ban „épp ennek ellentettje figyelhető meg, nemrég szálltak ki egyes cégek a Christopher Street Day szponzorálásából, már nem akarnak kötődni a szivárványhoz”.

Így aztán Klöckner azon döntése, hogy a Christopher Street Dayen már nem vonják fel a szivárványzászlót, hirtelen mégsem olyan jelentéktelen Othmann szerint. Ha ugyanis figyelembe vesszük a német kormány jelenlegi tagjainak korábbi nyilatkozatait az ügyben – Katherina Reiche gazdasági miniszter szerint „a jövőnk a családok kezében van, nem az egynemű életközösségekében”, Alexander Dobrindt belügyminiszter szerint az LMBTQ egy „harsány kisebbség”, Wolfram Weimer kultúráért és médiáért felelős kormánybiztos szerint pedig a coming out egy „trend” –, abból „nem jó érzés következik”. „Ha a szivárványzászló a Reichstag épülete felett lengedez, az jel. De az is, ha nem” – összegez Ronya Othmann.

Nyitókép: Ian Taylor/Unsplash